Folyamatosan nyitják meg a kórházakban az újabb részlegeket a Covid-betegeknek, folyamatos terjeszkedés van és ágyszámnövelés - erről számolt be az RTL Híradónak Csilek András, a MOK Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke, aki azt is elárulta, mi lesz ennek a következménye. A Független Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének értékelése szerint már most kritikus a helyzet a kórházakban.
Múlt héten került át egész Magyarország a második legrosszabb járványügyi besorolásba az Európai Betegségvédelmi és Járványügyi Központ (ECDC) hetente kiadott összesítése alapján, a friss térképen pedig azt láthatjuk, hogy az ország délkeleti és északkeleti része (ahol a napi fertőzési adatok alapján a leggyorsabban terjed a koronavírus) már a legsúlyosabb, vörös kategóriába került.
A kormány 2021. november 22-28. között oltási akcióhetet indít a kórházi oltópontokon, azaz előzetes regisztráció nélkül is érkezhetnek az oltópontra. Ez esetben regisztrációjukat a helyszínen végzik el és oltásuk érkezési sorrendben történik - olvasható a kormányzati koronavírus-portálon.
Tombol a negyedik járványhullám Magyarországon és ez a kórházak terhelésén is érzékelhető, sőt. Olyan tempóban emelkedik a kórházakba, valamint lélegeztetőgépre kerülő betegek száma, mint korábban szinte soha. A tavalyi tapasztalatok alapján sajnos idén ősszel sem kizárt: pár héten belül eljöhet az a pont, amikor az állami kórházak annyira leterheltek lesznek covidos betegekkel, hogy a kormánynak korlátoznia kell az egészségügyhöz való hozzáférést, például a halasztható beavatkozások felfüggesztésével. A kormány abban bízhat, hogy pár hét múlva már effektív lesz a múlt héten elrendelt szigor hatása és az őszi szünet (a kontaktusok csökkenésén keresztül) is segít, így a járványgörbe laposodhat és a kórházak terheltségének növekedése nem lesz ilyen meredek.
A koronavírus delta variánsának megjelenése óta világos, hogy a magyar átoltottság nem lesz elég a 4. hullám legyőzéséhez. Sokáig azonban azt lehetett gondolni, hogy az újabb hullám már leginkább az oltatlanok járványa lesz, illetve nem fut fel kifejezetten magasra a halálozás. Ez azonban az elmúlt hetekben megkérdőjeleződött. Amíg a kormány igyekezett a lehető legkevesebbet beszélni a vírusról, addig az expozíció extrém mértékűvé vált Magyarországon. A koronavírus robbanásszerű terjedése miatt a következő hetekben, hónapokban a járvány már nem csupán az oltatlanok problémája lesz, hanem az egész országé.
Az elmúlt két hétben jelentősen felgyorsult hazánkban a járvány terjedése. A szeptembert és október elejét jellemző mérsékelt ütemű növekedés után a kórházakban kezeltek száma 2800, a lélegeztetett betegeké 300 fölé nőtt, ami nagyjából a tíz nappal korábbi számok duplája. A vírus terjedését jellemző reprodukciós szám (hogy egy fertőzött átlagosan hány másik embert fertőz meg) pedig 1,2-ről 1,4-1,5-re emelkedett, ami magasabb érték, mint ami a második és a harmadik hullám felívelő szakaszát jellemezte. Ugyan korábban is előfordult már ilyen magas reprodukciós számunk, de csak rövid időszakokban és jóval alacsonyabb esetszámok mellett. Most viszont ez a gyors növekedés viszonylag magas esetszámok bázisáról indult meg.
A bolygó ledarálását nem ússzuk meg büntetlenül – mondta Kemenesi Gábor biológus, víruskutató a Portfolio-nak adott interjújában, aki a Vírusvadászat című könyv társszerzőjeként azt fejtegeti, hogy előre lehetett látni a pandémiát, és arról is beszél, hogy újabb vírusválságok várhatnak ránk. Ugyanis számos vírusnak megvan a képessége arra, hogy emberre ugorjon át. Túl sokan lettünk, túl nagyok lettünk, és nem figyelünk az állatok természetes élőhelyére. Ami az új koronavírus 4. hullámát illeti, szerinte legalább 80%-os átoltottság kell ahhoz, hogy egy társadalom jó helyzetben legyen, vagyis Magyarországnak tovább kell növelnie a 60%-os arányt. Úgy véli, hogy a vírus gyors terjedése miatt az akut szakasz után nem mondhatunk búcsút az új koronavírusnak, utána jön ugyanis a poszt-Covid, ami sok olyan ember életét nehezíti meg, aki oltás nélkül esik át a fertőzésen.
Ahogy az első kettő, úgy a harmadik oltás is működik a koronavírus ellen - emelte ki a Semmelweis Egyetem rektora az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában.
A kormány ígéretének megfelelően a csütörtökön ismertetett szigorító intézkedésekről már meg is jelentek a rendeletek este a Magyar Közlönyben. Ezek tartalmazzák a maszkviselés előírását a tömegközlekedésben, valamint a munkahelyeken a kötelező oltás lehetőségének bevezetését. Külön rendelet szól az állami alkalmazásban dolgozókról is.
Olyan tempóban romlik a koronavírus-helyzet a magyar kórházakban, mint tavaly ilyenkor. A jelenlegi terhelés ugyanakkor még kezelhető, bár a rendszerben dolgozók egyre nehezebb helyzetben vannak: kevesebben vannak, mint 2020-ban ilyenkor, a sokadik hullámban kell helytállniuk és közben a normál ellátást is fel kéne pörgetni. Az intézményekből származó értesüléseink is megerősítik a romló helyzetet. Ami pedig igazán aggasztó, hogy nem látni egyelőre, hogy a 2020-hoz hasonló trend kibontakozását mi állíthatja meg. Ez nemcsak a covidos betegek szempontjából kedvezőtlen helyzet, hanem a "normál" közfinanszírozott egészségügyi ellátásra szoruló betegek számára is.
Az elmúlt három napban összesen 6688 új fertőzöttet igazoltak, és 75-en hunytak el a koronavírus okozta betegségben. 1588 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 191-en vannak lélegeztetőgépen - olvasható a kormányzati koronavírus-portálon.
A koronavírus-világjárványnak akkor lesz vége, "amikor a nemzetközi közösség úgy dönt, hogy véget vet annak", hiszen "minden eszköz rendelkezésre áll" a vírus elleni küzdelemhez - szögezte le Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója vasárnap a berlini egészségügyi világkonferencián.
Különböző nemzetközi példák figyelmeztető jelként kellene szolgáljanak a járvány terjedése szempontjából. A közelgő tél és a hidegebb idő pedig nem sok jót vetít előre a fertőzésnek kitett lakosság számára. Azok az országok, amelyek túlságosan is a vakcinára építik védelmi stratégiájukat, várhatóan nagyobb veszteségekre kell felkészülniük.
Egyre komolyabb a magyarországi koronavírus-járványhelyzet és ezt már nemcsak a szakértők, hanem a kormány is elismeri. Ennek ellenére a védekezési stratégián nem módosít a kabinet - derült ki a csütörtöki Kormányinfón. A kötelező maszkviselést nem hozzák vissza, ezt az emberek belátására bízzák, más korlátozásokról egyelőre nem döntenek, sőt a tömegrendezvényeket is mentesítik a szigorúbb járványügyi intézkedések alól. Nem nehéz mindezek alapján belátni, hogy ezek a fejlemények egy kedvezőtlenebb járványlefutási (és kórházleterheltségi) forgatókönyv bekövetkezéséhez vezetnek.
Az elmúlt 24 órában 2361 új fertőzöttet azonosítottak, és életét veszítette 20 beteg a koronavírussal összefüggésben. A kórházban ápoltak száma 1105 fő, közülük 155-en vannak lélegeztetőgépen. A napi új fertőzöttek száma a múlt hét csütörtöki adathoz képest duplázódott, a kórházi ápoltak száma pedig 50%-kal nőtt. Látványosan romlik Magyarországon is a járványhelyzet.
Rusvai Miklós az ATV műsorában arról beszélt, hogy mindenki át fog esni a koronavírus-fertőzésen, a kérdés az, hogy milyen lefolyással. A szakember a Békemeneten való részvétel kockázatos is lehet, mivel Romániából is hívnak oda résztvevőket, ahol köztudottan kritikus a járványhelyzet.
Az elmúlt hétig Magyarországon 1,1-1,2 volt a járvány terjedési sebességét mutató reprodukciós ráta, tegnap azonban 1,3-ra emelkedett, egyelőre azonban még nem tudni, hogy ez hoz-e járványügyi fordulatot idehaza - derült ki Oroszi Beatrix epidemiológus szerdai előadásából.
Romániában a szerdán közzétett hivatalos adatok nem utalnak arra, hogy közeledne a koronavírus-járvány negyedik hullámának a tetőzése.
Szlávik János szerint már niovemberben, vagy decemberben eljöhet a negyedik hullám csúcsa. A Dél-pesti Centrumkórház infektológusa szerint nagyon helyesen teszik, akik önkéntesen felveszik a maszkot, hiszen tudjuk, hogy az oltottak is megfertőződhetnek.
Dupla sebességre váltott a koronavírus-járvány terjedése Magyarországon - jelentette ki az RTL Klub Híradójának nyilatkozva Vattay Gábor az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének vezetője.
Hetek óta dúlnak az összecsapások a tüntetők és a rendőrség között.
Esernyő legyen mindenkinél.
A kártyás fizetések és az ATM-ek zavartalanul működnek.
Nem bíznak abban, hogy az oroszok betartanák.
Valójában így állnak a magyarok a klímaváltozáshoz
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
